2014. szeptember 8., hétfő

Egy új mánia és az első tapasztalatok

Lett egy új mániám... vagyis egyelőre inkább csak érdeklődési kör: az otthoni kozmetikum-készítés. Már rég szemezgettem ezzel a témával, mert az arcom egyre több kozmetikumra reagűl apró pici, irritációs kiütésekkel. Egyszer jelentkeztem is egy kurzusra, aztán nem tudtam elmenni, majd pár hónappal később fogtam magam, kivettem egy egész szabadnapot, és munka, család, háztartás ide vagy oda, elmentem kencefőzni a Kencekonyhába.

Nagyon klassz volt!

Egyrészt borzasztóan jól esett, hogy a megszokott környezetemtől nagyon eltérő helyre mehettem, a szokásos társaságomtól teljesen eltérő emberekkel találkozhattam. Ezen a kezdő tanfolyamon ajakápolót, arctejet, arckrémet és testápolót készítettünk. Mindet csupa természetes alapanyagból :) Alig vártam, hogy kipróbáljam őket!

Az első tapasztalataim viszont nem voltak túl jók. Három-négy nap után az arcom, állam egészen smirgliszerűvé vált, megvastagodott és durva lett a bőröm. Nagy kísértést éreztem, hogy abbahagyjam a kísérletezést, pedig időközben egy csomó alapanyagot és eszközt is megrendeltem a házi kencézéshez. Aztán megmakacsoltam magam. Írtam a tanfolyamot vezető Vikinek, aki rettentő kedvesen válaszolt, és azt javasolta, talán hagyjam el az arctisztító tejet. Megpróbáltam, de hiába, a bőröm egyre rinocéroszosabb lett.

Akkor fogtam magam, és hirtelen ötlettel elhagytam a Manna gyömbéres-kecsketejes szappanát, amit addig az arcomon használtam. Egy két nap múlva lehámlott a rinocéroszbőröm, és puha, selymes lett az arcom tapintása. Azóta is kitartok a kencekonyhás készítmények mellett, sőt, új recepteket is kiagyaltam, amik nekem bejönnek. Na meg olyan is akadt, amelyik nem, de ezekről majd máskor...